A betűkön túl

Bujukdere

Bejegyezte: Papusz | Címkék: helyszín, Mikes Kelemen, Mikes Kelemen Törökországi leveleiből

Avagy Böjükdere: "(tör., a. m. nagy völgy), az ókoriak Bathykolpos-a (mély öböl) a Boszporus európai partján fekvő, örményektől és törököktől lakott falu, 1 1/2 órányira hajón a konstantinápolyi hidtól, széles völgy torkolatánál; közelében számos elegáns nyaralóval és szállókkal; nyaralói közt legszebb az orosz követség nyári palotája. E nyaralók mögött a hegyek (Kara-dag) meglehetős magasra emelkednek. B. vidéke rendkivül kedves; közelebbi kirándulások célpontjai: Bouillon Gottfried platánjai (Jedi Kardas), a buja növényzettel ellepett rózsavölgy (Kesztane-deré), hires forrásaival; a Kesztane-, Hunkjar- és Dsirdsir-szujukkal; távolabbiak Bagcseköi, Belgrád, Anadoli Kavak stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon" (http://www.kislexikon.hu/bojukdere.html)

A város:

A Gugli ezúttal nem barátunk, a nevezetességekről nemigen találtam képeket. A Kara-Dagról akadt, aztán kiderült, hogy az a Kara-Dag Ukrajnában van.

Read User's Comments0

Drinápoly

Bejegyezte: Papusz | Címkék: helyszín, Mikes Kelemen, Mikes Kelemen Törökországi leveleiből

Mikes Kelemen leveleinek második helyszíne. Erről szintén nemigen ír, ismét maradnak a képek.

Akkoriban, amikor ők arra jártak:

Drinápoly mai neve Edirne. Törökország nyugati részén található, legfontosabb nevezetessége a Szelim-mecset, amely Törökország legmagasabb minaretjének köszönheti hírnevét.

Read User's Comments0

Gallipoli

Bejegyezte: Papusz | Címkék: helyszín, Mikes Kelemen, Mikes Kelemen Törökországi leveleiből

Mikes Kelemen általában nem sokat ír a helyekről, ahonnan leveleit írja képzelt nénjének, de egy pillantást azért megérnek.

Gallipoli elsősorban az I. világháborúban itt vívott csatáról és az erről készült filmről ismert, pedig Rákóczi és bujdosó hívei itt is töltöttek egy kis időt.

Gallipoli akkoriban:

És most:

Mikes első levele Gallipoliból:

Read User's Comments0

Timothy Leary és a "jelenlét" (Human Be-In)

Bejegyezte: Papusz | Címkék: Anne Rice, Boszorkányok órája, esemény, helyszín, személy, zene

Sohasem értette egészen és valahogy nem is hatott rá a virággyermekek és a politikai forradalmak világa, a személyiség átalakítása a szerek segítségével. Táncolt az Avalon Bálteremben a Rolling Stones zenéjére; szívott füvet; héba-hóba égetett tömjént; hallgatta Bismillah Kahn és Ravi Shankar lemezeit, még a Golden Gate Parkba is kiment egy barátnőjével a nagy "Jelenlétre", mikor Timothy Leary felszólította tanítványait, hogy "hangoljanak rá, pörögjenek fel, hulljanak ki", de mérsékelt elragadtatást keltett benne a dolog.

(Anne Rice: Boszorkányok órája)

A Grateful Deadtől a Doorsig mindenkinek megtaláltam az Avalon Bálteremben tartott koncertet hirdető plakátját, csak a Rolling Stonesnak nem... Úgyhogy be kell érnünk egy képről az Avalon Bálteremről (san Francisco) és egy véletlenszerűen kiválasztott Stones-számmal (amit először kidob a YouTube).

Bismillah Kahn:

Ravi Shankar egy teljes albuma:

Timothy Leary (1920-1996) amerikai pszichológus és író, a pszichedelikus kábítószerek nagy támogatója, akinek meggyőződése volt, hogy az LSD terápiás potenciállal rendelkezik a pszichiátriában. Kollégájával, Richard Alperttel együtt kísérleteket is végzett ezekkel a drogokkal kapcsolatban, a Harvard Psilocybin Project keretében, és bár kísérleteik (Concord Prison Experiment, Marsh Chapel Experiment) érdekes és hasznos eredmnyeket produkáltak, mindkettőjükt elbocsátották az egyetemről.
"Nyolc áramkörös tudatmodell"-je később a transzperszonális pszichológia alapjává vált.
Az 1960-70-es években rendszeresen tartóztatták le és börtönözték be, Richard Nixon elnök egyenesen "Amerika legveszélyesebb emberének" nevezte - nem állt tehát nagyon közel a hatalom szívéhez (ha lehet egyáltalán ilyet mondani).

A Jelenlétet (Human Be-In) 1967. január 14-én, az előző bejegyzésben már emlegetett Golden Gate Parkban rendezték, mintegy 30000 hippi részvételével. A rendezvény a '60-as évek ellenkultúrájának vonásait egyesítette. Itt mondta el Leary híressé vált - és a Boszorkányok órájában idézett - mondását: "hangolj rá, pörögj fel, hullj ki" (eredetileg turn on, tune in, drop out, a sorrend tehát nem stimmel).

Read User's Comments0

Körút San Franciscóban, Michael Curryvel

Bejegyezte: Papusz | Címkék: Anne Rice, Boszorkányok órája, festmény, film, helyszín, színház

Ha a Golden Gate Parkban járt, nem győzött álmélkodni az itteni sokaság természetén; nem betolakódónak látszottak a sötétzöld tájban, hanem mintha még emelték is volna a szépségét. Klassz külföldi bicikliken tekertek az ösvényeken, kis csoportokban piknikeztek a bársony füvön, vagy a zenekioszk előtt üldögélve hallgatták a vasárnapi hangversenyt.

Kinyilatkoztatással értek fel a város múzeumai is, amelyekben igazi régi mesterek munkái voltak; vasárnaponként zsúfolásig megteltek hétköznapi emberekkel, családokkal, akiknek láthatólag teljesen természetesnek tűnt a múzeumba járás.
Michael a hétvégeken csípett le órákat a tanulásból, hogy kószálhasson a De Youngban, és áhítattal bámulhassa El Greco űzött tekintetű, horpadt szürke arcú, fenséges Assissi Szent Ferencét.

Kívülről nem egy szépség, de a kiállítások tényleg érdekesek lehetnek, ha valakit érdekel, a múzeum honlapján nézelődhet.

El Greco Assissi Szent Ference:

Az egyik hétvégén elmentek egy régimódi színházba a Geary utcában, és megnézték a My Fair Lady-t. Ettől kezdve gyakran jártak "kisszínházakba", hogy híres darabokat lássanak: Albert Camus-től a Caligulá-t, Makszim Gorkijtól az Éjjeli menedékhely-et, és egy James Joyce-ból adaptált furcsa monológegyveleget, amelynek az volt a címe, hogy Ulysses az alsóvárosban.

Michael nyilván nem pont ezeket az előadásokat/filmeket látta, de azt hiszem, kedvcsinálónak ezek is megteszik.

Michael bácsi megígérte, hogy ha elkezdődik az operaidény, elviszi a Bohémélet-re.

Szerette a kis mozikat, ahol külföldi filmeket vetítettek, volt belőlük legalább egy tucat; itt látták a Vasárnap sohá-t Melina Mercourival, és Fellini Édes élet-ét, Michael életének legcsodálatosabb filmjét.

(Részletek Anne Rice Boszorkányok órája c. könyvéből)

Most már akkor is lesz mit néznetek, ha egy hónapig nem írok semmit :) Ráadásul nekem sem ártana művelődnöm, ebből a sok mindenből csak a My Fair Ladyt láttam. Mikre nem jó a YouTube! :)

Read User's Comments0

Henry főz

Bejegyezte: Papusz | Címkék: Audrey Niffenegger, étel, recept, The Time Traveler's Wife

Henry brings out two bowls of soup, pale and thick. "Vichyssoise. This is my grandmother's recipe."
I take a sip. It's perfect, buttery and cool. The next course is salmon, with long pieces of asparagus in an olive oil and rosemary marinade.

(Audrey Niffenegger: The Time Traveler's Wife, Birthday c. fejezet)

A vichyssoise magyar neve póréhagymás krumplileves, de ez annyira prózaian hangzik, hogy ha el akarjátok kápráztatni a vendégeket, inkább használjátok a francia nevét, ahogy minden magára valamit adó vendéglátós is tenné. Íme a recept:

Póréhagymás krumplileves (vichyssoise)

Hozzávalók 4 személyre:

2 db póréhagyma
7 dkg vaj
25 dkg burgonya
1.5 liter víz
só, bors
2 evőkanál frissen aprított petrezselyem
1 evőkanál frissen aprított kakukkfű
2 dl crème fraîche (vagy tejföl)
snidling a díszítéshez

Elkészítés:

A póréhagyma felkarikázott fehér részét a vajon puhára pároljuk, majd hozzáadjuk a felkockázott krumplit és a vizet. Sózzuk, borsozzuk, majd hozzáadjuk a petrezselymet és a kakukkfüvet, és 30-40 percig forraljuk. Turmixgépben vagy aprítóban pürét készítünk a levesből, majd visszaöntjük a főzőedénybe. Hozzáöntjük a crème fraîche-t, állandó kevergetés mellett felforraljuk, azután legalább 2 órára hűtőbe tesszük. Tálaláskor snidlinggel vagy a póré zöld részével díszítjük.

(Forrás: http://www.receptvarazs.hu/receptek/recept/porehagymas_krumplileves_vichyssoise)

Read User's Comments0

Carmina Burana

Bejegyezte: Papusz | Címkék: Audrey Niffenegger, The Time Traveler's Wife, zene

Henry is singing something from Carmina Burana, it sounds weird and off key.

(Audrey Niffenegger? The Time Traveler's Wife, Birthday c. fejezet)

Nem tudjuk, melyik részt énekli Henry, biztos, ami biztos, itt az egész ;)

(Jó régen nem írtam már ide, és ebből a könyvből is sok zene kimaradt, de igyekszem összeszedni magam...)

Read User's Comments0

Pandora, we adore ya!

Bejegyezte: Papusz | Címkék: Andrian Mole - The Cappucino Years, Sue Townsend, zene

Barry Kent stood next to her, leading the crowd in singing, 'Oh, Pandora, we adore ya', to the tune of Beethoven's 'Ode to Joy'.

(Sue Townsend: Adrian Mole - The Cappucino Years)

Read User's Comments0

Campa

Bejegyezte: Papusz | Címkék: Ablak Tibetre, étel, Geyang

Délben Necsunggal tüzet raktunk, teát készítettünk, s egy nagy darab vajjal megettük a campát, amit hoztunk, majd ledőltünk a fűbe.

(Geyang Egy öreg apáca története c. novellája az Ablak Tibetre c. kötetből)

A campa tibeti étel, a Tibetben legnagyobb mennyiségben termesztett tibeti árpa (nej) szárazon vagy jakvajon megpirított őrleménye. Fogyasztásakor egy csészébe kis vajat és forró vizet tesznek, ebbe beleöntik a megpirított árpát, kézzel összedolgozzák, és kis golyókat gyúrnak belőle. Teával is fogyasztják.
Képet sajnos nem találtam róla, de hogy ne legyen olyan üres és rövid ez a bejegyzés, hozzátűzök egy teáskannát, amit mellesleg én is elfogadnék...

Read User's Comments0

Dramnyen

Bejegyezte: Papusz | Címkék: Ablak Tibetre, Geyang, hangszer, zene

Szeretett énekelni és dramnyenen játszani, s az akkoriban népszerű összes dalt tudta.

(Geyang Egy öreg apáca története c. novellája az Ablak Tibetre c. kötetből)

A dramnyen a Himalájában elterjedt héthúros hangszer, ez a könyv jegyzeteiből is kiderül, a könyvben viszont nem látszik-hallatszik, milyen is pontosan. Összegyűjtöttem pár videót, egyik-másik nem tökéletes minőségű, de a lényeg azért mindegyikben látszik-hallatszik :)

Read User's Comments0

Címkék

Korábbi bejegyzések