Ám attól még, hogy leráztuk magunkról a vallást, hihetnénk ebben-abban. Találhatna kevésbé emelkedett tárgyat az igazolást nem kívánó meggyőződés. Hihetnénk hétköznapi értékekben. Hihetnénk, hogy a szülők tisztelete a hosszú élet biztosítéka. Hihetnénk, hogy Európában nem lehet több háború. Hihetnénk a családi tűzhely melegében; a művészet embernemesítő erejében; vagy éppen abban, hogy a sorsunk gyeplőjét a mi markunk szorítja.
Ezzel szemben úgy találom, már-már John Lennon elkeseredett javaslatát sem követhetjük, a neves szerző - miután végigsorolja, mi mindenben nem hisz - így végzi dalát: ...just believe in me. Vagyis kizárólag saját magában.Pedig a hetvenes, nyolcvanas évek embere épp önmagában hisz a legkevésbé. Valahogy elapadtak világmegváltó terveink, mintha már nem bíznánk benne, hogy rajtunk is múlhat valami. Kávéházi sommázat: magunkon se tudunk segíteni, ugyan mit tehetnénk másokért?! (Vatikánból)
Vámos Miklós: Ki nem küldött tudósítónk jelenti
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)






0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése